Jaj, de fáj a hátam! Paul Bragg amerikai táplálkozási szakértő, tanácsadó szerint a fenti mondat évszázadok során számtalanszor elhangzott a különböző országokban élő, különböző korú és különböző életmódot folytató betegek szájából. Ugyanakkor tudjuk, hogy a betegséget könnyebb megelőzni, mint meggyógyítani. Azonban az elméleti tudás és a gyakorlati megvalósítás között hatalmas szakadék tátong. Ezért gyakran szembesülünk azzal a ténnyel, hogy az egészségünk romokban hever.

Mi is történik a gerincükkel? A munkagép fölé görnyedve, a számítógép előtt, a pénztárban, az iskolapadban, az íróasztalnál ülve számtalan monoton és rutinszerű kézmozgást végzünk. Így a kézmozgásért felelős vállövi izomcsoport tartósan megfeszített állapotban van, ami mind felnőtteknél, mind gyermekeknél előbb túlterheltséghez és fáradtsághoz, majd az izomfunkciók romlásához vezet.Nem sokkal kedvezőbb a helyzet a gerinc alsó szakaszainál sem. Ülés közben a gerinc természetellenes helyzetben van, természetes dőlésszöge megváltozik, ami megnehezíti a hasi légzést, a derék alatti testrészek vérellátása kedvezőtlen.

Mindez izomfáradtságban nyilvánul meg és végül helytelen testtartás kialakulásához illetve a gerinc degeneratív elváltozásához vezet.

A mozgásszegény életmód, a helytelen testtartás, a nem megfelelően végzett fizikai munka vagy a versenysport a gerincbetegségek kialakulását kiváltó legfontosabb tényezők.

A gerincoszlop fő „gyógyítója” a mozgás, mely visszaadja az elveszettnek hitt funkciókat. Nézzük csak, mi is történik valójában. Kilépünk az utcára, buszra, villamosra, metróra szállunk. Számtalan megálló, hirtelen fékezés, gyorsulás, majd ismét fékezés. Szakértők állítása szerint a folytonos utazás közben fellépő folyamatos erős fejmozgás is előidézheti a nyaki degeneratív folyamatok súlyosbodását. Ha fáj a hátunk, vagy ha fáradtak vagyunk, igyekszünk minél előbb kicsit leülni vagy ledőlni.

A gyakori izomfáradtság, a gyenge izomzat komoly kóros elváltozás. Ezért a gerincbetegségek, mint például a gerinc felnőttkori oszteochondrózisa, a spondylosis, a porckorongsérv, a csigolyacsúszások, a gerincferdülés, stb. elsősorban a gyengébb, kevésbé fejlett izomzattal rendelkező pácienseket veszélyeztetik. Tudjuk, hogy a férfiak izomzata erősebb, mint a nőké, ezért a nők számára nagyobb erőfeszítést jelent a nehéz terhek mozgatása. Mégis naponta többször is felveszik a gyermeküket, cipelik a bevásárló táskát és egyéb súlyos terheket. Nem meglepő, hogy a nők gyakrabban panaszkodnak „hátfájdalomra”. De mi a helyzet a sportolókkal, a rakodómunkásokkal, akiknek nagyon is fejlett az izomzata! Ők miért szenvednek degeneratív gerincbetegségekben? Az ő esetükben a betegség kiváltó oka a folyamatos túlterhelésben, a kisebb és nagyobb mikrosérülésekben keresendő.

Tehát, a fennálló gerincbetegség súlyosbodását kiváltó okok: a kevés mozgás, a túlzott vagy nem megfelelő terhelés, a tartós lehűlés vagy megfázás. A szellemi vagy idegi kimerültség, fáradtság, rossz hangulat, depresszió is vezethet a betegség súlyosbodásához.

Forrás: Vyacheslav Evminov: Az Evminov módszer  - A magyar változatot szerkesztette Kovácsi Gábor és Procenko Oleg

A könyv megvárásolható itt: http://www.evminov.hu/hu/konyvrendeles